Hogyan (ne) készülj a szezonra?- Téli kiadás IV.

Azért, ha lehet inkább otthon maradok

A konditerem és a fallabda pálya melege után kimerészkedtünk az utcára, és január óta a téli futásokkal próbáltunk, próbálunk megbarátkozni. Futni ilyenkor is ajánlott, bár ebben a zord időben közel sem olyan kellemes, mint amikor az ember tavasszal a Margitszigeten rója a köröket, és közben sztreccsnadrágos lányok szaladgálnak mindenütt.

Hol, hogyan? Az utcán, ha betonon nem megy, akkor ajánlott a Mindenki Sportpályája, kivéve, ha a salakos futópálya inkább sártengerre hasonlít. Rendszeres használatra futócipő javasolt, érdemes rá befektetni, 800 kilométert ki szoktak bírni általában, öt év múlva majd frissítem a posztot, és elárulom, hogy az enyém is kibírta-e. 

Miért? A futás egészséges, levezeti a feszültséget, és nem utolsó sorban emberi formát kölcsönöz a karácsonyi időszakban elhízott testünknek. Ahogy a futballpályán (nem érdekel, rúgok hármat a Vindornyaszőlősnek) és az uszodában (- te, nem ússzuk át a Balatont?- az nem baj, hogy nem tudunk úszni?- nem, majd megtanulunk, vagy majdcsak átvergődünk valahogy!), úgy a futásban is nagy célt tűztünk ki magunk elé, a közeljövőben egy félmaratonnal fogunk megpróbálkozni. Én a motivációmat nem ebben, nem is a mérleg nézegetésében, hanem a statisztikám böngészésében találtam meg igen, beteg vagyok, ha már végképp nincs kedvem a futáshoz, akkor az jut eszembe, hogy jó lenne pár kilométert hozzátenni a havi teljesítményhez.

Így van

A kilométerek gyűjtögetésében az Endomondo nevezetű Sport Tracker van a segítségünkre, ami GPS segítségével rögzíti a futás útvonalát, idejét, és sok minden más egyebet, olyan érdekes és felesleges statisztikák is megtalálhatóak a programhoz tartozó honlapon, hogy hány hamburgernek megfelelő kalóriát égettem el összesen (33), és hány Föld-Hold távolságot tettem meg eddig (0.001). Kicsit ugyan macerás mindig a telefont cipelni, főleg hidegben és esőben, de egyszer talán szintet lépünk, és egy komolyabb felszerelésre is megéri majd beruházni. Idén Bébével mind a ketten 40 kilométer fölött járunk már, ami ugye nem tűnik soknak, de az időjárást, edzéseket, munkahelyi és iskolai elfoglaltságokat figyelembe véve nem is olyan rossz teljesítmény az év első részében.

A kolléga döntögeti az egyéni csúcsokat, kattintás után nagyobb méretben

Hogyan ne? Ha versenyre készül az ember, akkor érdemes az interneten fellelhető edzésterveket böngészni, és azok alapján elkezdeni a felkészülést. Mi természetesen nem ezek szerint készülünk, mindenféle terv nélkül futunk bele a nagyvilágba, ezt nem ajánljuk senkinek. Már többször szóba került a bemelegítés, illetve annak hiánya a blogon, érdemes az edzést azzal kezdeni, sőt javasolt, mi természetesen nem szoktunk "vesződni" vele, de ezt sem ajánljuk senkinek. A sportolás utáni levezetésről és nyújtásról úgy öt évvel ezelőtt hallottam először, amikor a derékfájdalmam miatt a neurológián jártam, és ahol a doktornő "maguk mit szoktak csinálni sportolás után?" kérdésére azt a helytelen választ adtam, hogy "általában sörözni szoktunk". A kedves és csinos doktornő erre azt válaszolta, hogy erről sürgősen szokjak le (nem a sörről, a levezetés és nyújtás mellőzéséről), mert különben rövidesen találkozunk, de mint kiderült, nem egy kávét akart meginni velem, hanem az állapotom súlyosbodásával fenyegetett.

A nyújtás nagyon fontos

Mit egyél-igyál? Különböző futással foglalkozó oldalakon meleg teát javasolnak ebben az időben, mire megjelenik az írás már jéghideg üdítőt is ihattok nyugodtan! :D